Nadáb története
Nadab egy bibliai alak volt az Ószövetségben. Ő Áron fiúja volt, Mózes testvére, és Izrael első főpapja. Ismert volt vezetői képességeiről és szerepéről a Sátor felállításában. Nadabot és testvérét, Ábihut Isten nevezte ki papoknak a Sátorban. Utasítást kaptak, hogy áldozatokat mutassanak be Istennek és vezessék Izrael népét a dicsőségében. Azonban Nadab és Ábihu engedetlenségéből kifolyólag "idegen tüzet" mutattak be a oltáron. Ennek eredményeként Isten lesújtott rájuk, és meghaltak. Nadab leginkább a Sátor felállításában játszott szerepéről és Isten engedetlenségéről ismert. Emlékeztetőül szolgál mint egy vezető, aki hajlandó kockázatot vállalni, de végül nem engedelmeskedett Isten parancsainak. Halála figyelmeztetés mindazok számára, akik engedetlenségre törekednek Isten akarata ellen.
Név jelentése
Nadab jelentése magyarul: "nemes" vagy "nemeslelkű".
Név eredete
Hebrew
Első említés
Exodus 6:23
Megjelenések a Bibliában
59 említés
Héberül
נדב