1. Tesszalonikaiaknak írt első levél 2:4
Pál szolgálata a tesszalonikaiak között
1. Tesszalonikaiaknak írt első levél 2:4
Hanem a miképen az Isten méltatott minket arra, hogy reánk bízza az evangyéliomot, akképen szólunk; nem úgy, hogy embereknek tessünk hanem az Istennek, a ki megvizsgálja a mi szívünket.
Szomszédos versek
Előző vers
1. Tesszalonikaiaknak írt első levél 2:3
Mert a mi buzdításunk nem hitetésbõl [van,] sem nem tisztátalanságból, sem nem álnokságból:
Következő vers
1. Tesszalonikaiaknak írt első levél 2:5
Mert sem hízelkedõ beszéddel, a mint tudjátok, sem telhetetlenség színében nem léptünk fel soha, Isten a bizonyság;