Dániel 6:19
“Hajnalban a király azonnal felkele még szürkületkor, és sietve az oroszlánok verméhez méne.”
Kontekstuális háttér: Dániel 6
17És hozának egy követ, és oda tevék a verem szájára, és megpecsétlé a király az õ gyûrûjével és az õ fõembereinek gyûrûivel, hogy semmi meg ne változtassék Dánielre nézve.
18Erre eltávozék a király az õ palotájába, és étlen tölté az éjszakát, és vigasságtevõ szerszámokat sem hozata eléje; kerülte õt az álom.
19Hajnalban a király azonnal felkele még szürkületkor, és sietve az oroszlánok verméhez méne.
20És mikor közel ére a veremhez, szomorú szóval kiálta Dánielnek; szóla a király, és monda Dánielnek: Dániel! az élõ Istennek szolgája, a te Istened, a kinek te szüntelen szolgálsz, meg tudott-é szabadítani téged az oroszlánoktól?
21Akkor Dániel szóla a királynak: Király, örökké élj!
A(z) Dániel 6 részről: Dániel a jóvátételben.
Dániel nem hajlandó abbahagyni az imádkozást Istenhez, még akkor sem, amikor Dániel király elrendel egy rendeletet ellene. Egy oroszlánverembe dobják, de Isten megvédi, és megmentik.
Kommentár
Default commentary text