Dániel 6:21
“Akkor Dániel szóla a királynak: Király, örökké élj!”
Kontekstuális háttér: Dániel 6
19Hajnalban a király azonnal felkele még szürkületkor, és sietve az oroszlánok verméhez méne.
20És mikor közel ére a veremhez, szomorú szóval kiálta Dánielnek; szóla a király, és monda Dánielnek: Dániel! az élõ Istennek szolgája, a te Istened, a kinek te szüntelen szolgálsz, meg tudott-é szabadítani téged az oroszlánoktól?
21Akkor Dániel szóla a királynak: Király, örökké élj!
22Az én Istenem elbocsátá az õ angyalát, és bezárá az oroszlánok száját és nem árthattak nékem; mert ártatlannak találtattam õ elõtte és te elõtted sem követtem el, oh király, semmi vétket.
23Akkor a király igen örvende, és Dánielt kihozatá a verembõl. És kivevék Dánielt a verembõl, és semmi sérelem nem találtaték õ rajta: mert hitt az õ Istenében.
A(z) Dániel 6 részről: Dániel a jóvátételben.
Dániel nem hajlandó abbahagyni az imádkozást Istenhez, még akkor sem, amikor Dániel király elrendel egy rendeletet ellene. Egy oroszlánverembe dobják, de Isten megvédi, és megmentik.
Kommentár
Default commentary text