Zsidó levél 4:8
“Mert ha õket Józsué nyugodalomba helyezte volna, nem szólana azok után más napról.”
Kontekstuális háttér: Zsidó levél 4
6Mivelhogy annakokáért áll az, hogy némelyek bemennek abba, és a kiknek elõször hirdettetett az evangyéliom, nem mentek be engedetlenség miatt:
7Ismét határoz egy napot: Ma, szólván Dávid által annnyi idõ multán, a mint elõbb mondva volt. Ma, ha az õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket.
8Mert ha õket Józsué nyugodalomba helyezte volna, nem szólana azok után más napról.
9Annakokáért megvan a szombatja az Isten népének.
10Mert a ki bement az õ nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitõl, a miképen Isten is a magáéitól,
A(z) Zsidó levél 4 részről: Jézus a Nagy Főpap.
Ez a fejezet azt magyarázza, hogyan szolgál Jézus Nagy Főpapnak, biztosítva a hozzáférést Istenhez minden hívő számára. Az író hangsúlyozza a pihenés és a Jézusba vetett bizalom fontosságát is.
Kommentár
A Zsidókhoz írt levél 4. fejezete erőteljes emlékeztető a hit fontosságára és Isten Igéjének erejére. Az író azzal kezdi, hogy emlékeztet minket arra, hogy Isten pihenésre szóló ígérete még mindig érvényben van, és arra kell törekednünk, hogy belépjünk annak birtokába. Ezután magyarázza, hogy Isten Igéje élő és hatékony, és még a legmélyebb szívünk és elménk részeibe is képes behatolni. Figyelmeztet minket, hogy ne keményítsük meg szívünket Isten Igéje ellen, mert ez a lelki halálhoz vezet.
Az író továbblépve magyarázza a hit fontosságát az életünkben. Emlékeztet minket, hogy a hit az egyetlen út Isten pihenésébe való belépéshez, és hogy a hit által kaphatjuk meg Isten ígéreteit. Arra buzdít minket, hogy kitartóan higgyünk, még akkor is, ha nehéz, mert ez nagyobb jutalomhoz vezet.