Józsue könyve 13:22
“A jövendõmondó Bálámot is, Beórnak fiát, megölék Izráel fiai fegyverrel, azokkal együtt, a kiket levágtak vala.”
Kontekstuális háttér: Józsue könyve 13
20És Béth-Peór, a Piszga hegyoldalai, és Béth-Jesimóth.
21És a sík föld minden városa és Szíhonnak, az Emoreusok királyának egész országa, a ki uralkodik vala Hesbonban, a kit megvert vala Mózes, õt és a Midiánnak fejedelmeit: Evit és Rékemet, Czúrt és Húrt és Rébát, Szíhonnak fejedelmeit, a kik e földön laktak vala.
22A jövendõmondó Bálámot is, Beórnak fiát, megölék Izráel fiai fegyverrel, azokkal együtt, a kiket levágtak vala.
23Vala tehát a Rúben fiainak határa a Jordán és melléke. Ez a Rúben fiainak öröksége az õ családjaik szerint, a városok és azoknak falui.
24A Gád nemzetségének, a Gád fiainak is adott vala [örökséget] Mózes, az õ családjaik szerint.
A(z) Józsue könyve 13 részről: Még meghódítandó föld.
Józsua felosztja a megmaradt kánaáni földet az izraelita törzsek között.
Kommentár
Józsua 13 egy olyan fejezet, amely összefoglalja azt a földterületet, amelyet még nem hódítottak meg az izraeliták. Ez emlékeztetés a megígért ígékre, amit Isten Ábrahámnak tett a 15. fejezet 18-21. verseiben a Teremtés könyvében, hogy az ő leszármazottai birtokolni fogják Kánaán földjét. A fejezet az elért területek emlékezésével kezdődik, majd áttér a még be nem foglalt területekre.
A fejezet folytatja a különböző törzsek és azok területeinek felsorolásával. Érdekes megjegyezni, hogy Reuben, Gad és Manassé fél törzse már megkapta örökségét a Jordán folyó keleti oldalán. Ez Isten hűségének jele volt Ábrahám ígéretéhez, hiszen megígérte, hogy leszármazottai birtokolni fogják Kánaán földjét.