Máté evangéliuma 17:1 - És hat nap mulva magához vevé Jézus Pétert, Jakabot és ennek testvérét Jánost, és felvivé õket magokban egy magas hegyre.
1És hat nap mulva magához vevé Jézus Pétert, Jakabot és ennek testvérét Jánost, és felvivé õket magokban egy magas hegyre.
Máté evangéliuma 17:2 - És elváltozék elõttök, és az õ orczája ragyog vala, mint a nap, ruhája pedig fehér lõn, mint a fényesség.
2És elváltozék elõttök, és az õ orczája ragyog vala, mint a nap, ruhája pedig fehér lõn, mint a fényesség.
Máté evangéliuma 17:3 - És ímé megjelenék õ nékik Mózes és Illés, a kik beszélnek vala õ vele.
3És ímé megjelenék õ nékik Mózes és Illés, a kik beszélnek vala õ vele.
Máté evangéliuma 17:4 - Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Uram, jó nékünk itt lennünk. Ha akarod, építsünk itt három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.
4Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Uram, jó nékünk itt lennünk. Ha akarod, építsünk itt három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.
5Mikor õ még beszél vala, ímé, fényes felhõ borítá be õket; és ímé szózat lõn a felhõbõl, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: õt hallgassátok.
6És a tanítványok a mint ezt hallák, arczra esének és igen megrémülének.
Máté evangéliuma 17:7 - Jézus pedig hozzájok menvén, illeté õket, és monda: Keljetek fel és ne féljetek!
7Jézus pedig hozzájok menvén, illeté õket, és monda: Keljetek fel és ne féljetek!
8Mikor pedig szemeiket fölemelék, senkit sem látának, hanem csak Jézust egyedül.
Máté evangéliuma 17:9 - És mikor a hegyrõl alájövének, megparancsolá nékik Jézus, mondván: Senkinek se mondjátok el a mit láttatok, míg fel nem támadt az embernek Fia a halálból.
9És mikor a hegyrõl alájövének, megparancsolá nékik Jézus, mondván: Senkinek se mondjátok el a mit láttatok, míg fel nem támadt az embernek Fia a halálból.
10És megkérdezék õt az õ tanítványai, mondván: Miért mondják tehát az írástudók, hogy elõbb Illésnek kell eljõnie?
11Jézus pedig felelvén, monda nékik: Illés bizony eljõ elõbb, és mindent helyreállít;
12De mondom néktek, hogy Illés immár eljött, és nem ismerék meg õt, hanem azt mívelék vele, a mit akarának. Ezenképen az ember Fiának is szenvednie kell majd õ tõlük.
Máté evangéliuma 17:13 - Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelõ Jánosról szóla nékik.
13Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelõ Jánosról szóla nékik.
Máté evangéliuma 17:14 - És mikor a sokasághoz értek, egy ember jöve hozzá, térdre esvén õ elõtte,
14És mikor a sokasághoz értek, egy ember jöve hozzá, térdre esvén õ elõtte,
Máté evangéliuma 17:15 - És mondván: Uram, könyörülj az én fiamon, mert holdkóros és kegyetlenül szenved; mivelhogy gyakorta esik a tûzbe, és gyakorta a vízbe.
15És mondván: Uram, könyörülj az én fiamon, mert holdkóros és kegyetlenül szenved; mivelhogy gyakorta esik a tûzbe, és gyakorta a vízbe.
16És elvittem õt a te tanítványaidhoz, és nem tudták õt meggyógyítani.
17Jézus pedig felelvén, monda: Óh hitetlen és elfajult nemzetség! vajjon meddig leszek veletek? vajjon meddig szenvedlek titeket? Hozzátok õt ide nékem.
Máté evangéliuma 17:18 - És megdorgálá õt Jézus, és kiméne belõle az ördög; és meggyógyula a gyermek azon órától fogva.
18És megdorgálá õt Jézus, és kiméne belõle az ördög; és meggyógyula a gyermek azon órától fogva.
Máté evangéliuma 17:19 - Ekkor a tanítványok magukban Jézushoz menvén, mondának néki: Mi miért nem tudtuk azt kiûzni?
19Ekkor a tanítványok magukban Jézushoz menvén, mondának néki: Mi miért nem tudtuk azt kiûzni?
20Jézus pedig monda nékik: A ti hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek.
21Ez a fajzat pedig ki nem megy, hanemha könyörgés és bõjtölés által.
22Mikor pedig Galileában jártak vala, monda nékik Jézus: Az ember Fia emberek kezébe adatik;
23És megölik õt, de harmadnapon föltámad. És felettébb megszomorodának.
Máté evangéliuma 17:24 - Mikor pedig eljutottak vala Kapernaumba, a kétdrakma-szedõk Péterhez menének és mondának néki: A ti mesteretek nem fizeti-é a kétdrakmát?
24Mikor pedig eljutottak vala Kapernaumba, a kétdrakma-szedõk Péterhez menének és mondának néki: A ti mesteretek nem fizeti-é a kétdrakmát?
25Monda: Igen. És mikor beméne a házba, megelõzé õt Jézus, mondván: Mit gondolsz Simon? A föld királyai kiktõl szednek vámot vagy adót? a fiaiktól-é, vagy az idegenektõl?
26Monda néki Péter: Az idegenektõl. Monda néki Jézus: Tehát a fiak szabadok.
27De hogy õket meg ne botránkoztassuk, menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az elsõ halat, a mely rá akad: és felnyitván a száját, egy státert találsz benne: azt kivévén, add oda nékik én érettem és te éretted.
