1Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek elõtt, és mikor ez elûzte õt és elment.
2Áldom az Urat minden idõben, dicsérete mindig ajkamon van!
3Dicsekedik lelkem az Úrban; [s] hallják ezt a szegények és örülnek.
4Dicsõítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az õ nevét!
5Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmembõl kimentett engem.
6A kik õ reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.
7Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette õt.
8Az Úr angyala tábort jár az õt félõk körül és kiszabadítja õket.
9Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki õ benne bízik.
10Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik õt félik, nincs fogyatkozásuk.
11Az oroszlánok szûkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.
12Jõjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!
13Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson?
14Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtõl.
15Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.
16Az Úr szemei az igazakon vannak, és az õ fülei azoknak kiáltásán;
17Az Úr orczája pedig a gonosztevõkön van, hogy kiirtsa, emlékezetöket a földrõl.
18[Ha igazak] kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti õket.
19Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.
20Sok baja van az igaznak, de valamennyibõl kimenti az Úr.
21Megõrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból.
22A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyûlölik az igazat. [ (Psalms 34:23) Az Úr kimenti az õ szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki õ benne bízik. ]
