A 36. zsoltár arra reflektál, milyen gonosz az ember, és ezt kontrasztba állítja Isten hűségével és szeretetével. A zsoltáros kijelenti, hogy Isten szeretete az égig ér, hűsége pedig az égig ér. Arra buzdítja az olvasót, hogy keressen menedéket Istenben, és találja meg elégedettségét az Ő bőséges áldásaiban.
10Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.
11Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerõidre, és igazságodat az igaz szívûekre.
12Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze. [ (Psalms 36:13) Hullnak már a gonosztevõk; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel! ]
