Olvassa el a teljes fejezetet
Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam.
Bizony árnyékként jár az ember; bizony csak hiába szorgalmatoskodik; rakásra gyûjt, de nem tudja, ki takarítja be azokat!
Ments ki engem minden álnokságomból; ne tégy engem bolondok csúfjává!
