Egy imádság az életen át tartó védelemért és megszabadításért
A 71. zsoltár egy idős hívő imája, aki Isten védelmét és szabadulását kéri ellenségeitől. A zsoltáros dicsőíti Istent a múltbeli szabadulásáért, és bizalmát helyezi benne a jövőbeli védelemért. Kéri Isten kegyelmét, hogy támogassa őt idős korában, és fogadja, hogy folyamatosan dicsérni fogja Őt.
1Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.
2A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.
3Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felõl, mert kõszálam és erõsségem vagy te.
4Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezébõl; a hamisnak és kegyetlennek markából!
5Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtõl fogva!
6Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhébõl te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.
7Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erõs bizodalmam.
8Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsõségeddel.
9Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erõm, ne hagyj el engem!
10Mert felõlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,
11Mondván: Az Isten elhagyta õt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.
12Oh Isten, ne távozzál el tõlem! Én Istenem, siess segítségemre!
13Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!
14Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.
15Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.
16Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!
17Oh Isten, gyermekségemtõl tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.
18Vénségemig és megõszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendõnek a te nagy tetteidet.
19Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!
Zsoltárok 71:20 - A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, [de] ismét megelevenítesz, és a föld mélységébõl ismét felhozol minket.
20A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, [de] ismét megelevenítesz, és a föld mélységébõl ismét felhozol minket.
21Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz [és] megvigasztalsz engem.
22Én is tisztellek téged lanttal a te hûségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!
23Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.
24Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.
![Zsoltárok 71:20 - A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, [de] ismét megelevenítesz, és a föld mélységébõl ismét felhozol minket.](https://d3owcl6pd5zkqc.cloudfront.net/images/Psalm/Psalm_71_20_300x300.webp)
