A Zsoltárok 73. fejezete gyönyörű, mégis nyers kifejezése annak, hogyan lehet megőrizni a hitet Istenben a féltékenység és kételyek kísértései közepette. Az író, Asáf bevallja, hogy féltékeny az álnokok látszólagos sikere és következménytelensége miatt, miközben ő maga szenvedett azért, mert hű maradt Istenhez. Végül azonban felismeri, hogy Isten az igazi kincse, és hogy Őt követve örök elégedettség vár rá.
