Kivonulás 32:5
“Mikor látta ezt Áron, oltárt építe az elõtt, és kiálta Áron, mondván: Holnap az Úrnak innepe lesz!”
Kontekstuális háttér: Kivonulás 32
3Leszedé azért mind az egész nép az aranyfüggõket füleirõl, és elvivék Áronhoz.
4És elvevé kezökbõl, és alakítá azt vésõvel; így csinála abból öntött borjút. És szóltak: Ezek a te isteneid Izráel, a kik kihoztak téged Égyiptom földérõl.
5Mikor látta ezt Áron, oltárt építe az elõtt, és kiálta Áron, mondván: Holnap az Úrnak innepe lesz!
6Felkelvén azért másnapon jó reggel, áldozának égõáldozattal és hálaáldozattal is; azután leüle a nép enni és inni; azután felkelének játszani.
7Szóla pedig az Úr Mózesnek: Eredj menj alá; mert megromlott a te néped, a melyet kihoztál Égyiptom földébõl.
A(z) Kivonulás 32 részről: Az Aranyborjú
Az izraeliták aranyborjút készítenek, amíg Mózes a hegyen megkapja a parancsolatokat. Mózes összetöri a táblákat és Istenhez fordul, hogy bocsássa meg az izraelitáknak.
Kommentár
A Kivonulás 32. fejezet kulcsfontosságú fejezet a Kivonulás könyvében, mivel ez egy fontos fordulópontot jelent Isten és az izraeliták kapcsolatában. Miután az izraelitákat felszabadították az egyiptomi rabságból, Isten által megkapták a Tízparancsolatot, és most az Ígéret Földje felé tartottak. Azonban, amíg Mózes a Sínai-hegyen kapta a Tízparancsolatot, az izraeliták türelmetlenek lettek, és aranyborjút készítettek, hogy imádják.
Erre Isten haragudott, és meg akarta semmisíteni az izraelitákat, de Mózes közbenjárt értük. Felidézte Istennek az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak tett ígéretét, és kérte, hogy bocsásson meg az izraelitáknak. Isten megenyhült, de még mindig megbüntette az izraelitákat az istenkáromlásukért. Cáfolást küldött rájuk, majd parancsolta Mózesnek, hogy vezesse el az izraelitákat a Sínai-hegyről.