Kivonulás 9:12
“De az Úr megkeményíté a Faraó szívét, és nem hallgata reájok, a mint megmondotta vala az Úr Mózesnek.”
Kontekstuális háttér: Kivonulás 9
10Vevének azért kemenczehamut és a Faraó elé állának, és Mózes az ég felé szórá azt; és lõn az emberen és barmon hólyagosan fakadó fekély.
11És az írástudók nem állhatnak vala Mózes elõtt a fekély miatt; mert fekély vala az írástudókon s mind az Égyiptombelieken.
12De az Úr megkeményíté a Faraó szívét, és nem hallgata reájok, a mint megmondotta vala az Úr Mózesnek.
13És monda az Úr Mózesnek: Kelj fel reggel és állj a Faraó eleibe és mondd néki: Ezt mondja az Úr, a héberek Istene: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem.
14Mert ezúttal minden csapásomat reá bocsátom a te szívedre, a te szolgáidra és a te népedre azért, hogy megtudd, hogy nincs én hozzám hasonló az egész földön.
A(z) Kivonulás 9 részről: Az ötödik, hatodik és hetedik csapás: Magányos, Kiütéses és Jégeső
Az Éxodus 9. fejezetének összefoglalása: Az Egyiptomba érkező állati járványok, kiütések és jégeső ellenére a fáraó továbbra sem engedi el az izraelitákat.
Kommentár
Az Exodus kilencedik fejezete erőteljes emlékeztető Isten erejére és a képességére, hogy megvédje az embereit. Ebben a fejezetben Isten Egyiptomba küld pusztító csapásokat annak érdekében, hogy meggyőzze a fáraót arról, hogy elengedje az izraelitákat. A csapások Isten erejének és hajlandóságának megmutatása arra, hogy megvédje az Ő népét.
Az első csapás jég- és tűzvihar. Ez a csapás Isten erejének és az elemek felett való kontrolljának jele. A jég és a tűz olyan súlyos, hogy elpusztítja az egész Egyiptomba vetett termést. Ez Isten erejének és hajlandóságának jele arra, hogy megvédje az Ő népét.