Ezékiel 17:14
“Hogy alacsony királyság legyen, hogy fel ne emelkedjék, hanem frigyét megõrizze, hogy ez megálljon.”
Kontekstuális háttér: Ezékiel 17
12No, mondjad a pártos háznak: Avagy nem értettétek-é mi ez? Mondjad: Ímé, eljött a babiloni király Jeruzsálembe, és fogá királyát és fejedelmeit és elvivé õket magához Babilonba.
13És võn a királyi magból, s frigyet szerze vele, s megesketé õt, de a földnek erõseit elvivé,
14Hogy alacsony királyság legyen, hogy fel ne emelkedjék, hanem frigyét megõrizze, hogy ez megálljon.
15De pártot üte ellene, bocsátván követeit Égyiptomba, hogy adjon néki lovakat és sok népet. Vajjon jó szerencsés lesz-é? Vajjon megszabadítja-é magát, a ki ezeket cselekszi? a ki megszegte a szövetséget, megszabadul-é?
16Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy annak a királynak lakóhelyén, a ki õt királylyá tette, a kinek tett esküjét megvetette, s a kivel tett frigyét megszegte, [ott ]nála, Babilonban hal meg.
A(z) Ezékiel 17 részről: A két sas és a szőlő példabeszéd.
Az Ezechiél 17. fejezetben Isten két sas és egy szőlő áthidalását használja arra, hogy ítélkezzen és elítélje Júda vezetőit a hűtlenségük és engedetlenségük miatt. Az első sas Babilon Nebukadnezzárát szimbolizálja, aki egy kis ágat vesz Júdából, majd saját kertjében ülteti azt. A második sas Egyiptumot szimbolizálja, aki megpróbálja életre kelteni a szőlőt, védelmet kínálva, de sikertelenül. Végül Isten ígéretet tesz arra, hogy saját kezébe veszi az ügyeket, és helyreállítja Júda királyságát.
Kommentár
Default commentary text