Teremtés könyve 1:3
“És monda Isten: Legyen világosság: és lõn világosság.”
Kontekstuális háttér: Teremtés könyve 1
1Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
2A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.
3És monda Isten: Legyen világosság: és lõn világosság.
4És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtõl.
5És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lõn este és lõn reggel, elsõ nap.
A(z) Teremtés könyve 1 részről: Teremtés
Isten megteremti a világot, az eget, a tengereket, a földet, a növényeket, az állatokat és az embereket. Mindent hat nap alatt teremtett, és a hetedik napon pihent.
Kommentár
A Teremtés 1. fejezete az Ószövetség első fejezete, és a teremtés történetének kezdete. Isten a mennyet és a földet teremti meg, majd lehozza a napot, holdat és csillagokat. Létrehozza a földet és a tengert, majd a növényeket és az állatokat. Végül embert teremt a saját képére.
Ez a fejezet erőteljes emlékeztető Isten hatalmára és alkotó képességére, amellyel létrehozza a világot és minden benne lévőt. Emlékeztet minket szeretetére is, hiszen a saját képére teremtett minket. Ez a fejezet arra emlékeztet, hogy tisztelettel és gondoskodással kell viseltetnünk a körülöttünk lévő világ iránt, mivel Isten alkotta azt.