Olvassa el a teljes fejezetet
Ha rájok mosolyogtam, nem bizakodtak el, és arczom derüjét nem sötétíték be.
Mint az esõre, úgy vártak rám, és szájukat tátották, mint tavaszi záporra.
[Örömest] választottam útjokat, mint fõember ültem [ott;] úgy laktam [ott,] mint király a hadseregben, mint a ki bánkódókat vigasztal.
