Olvassa el a teljes fejezetet
Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.
Rettegések fordultak ellenem, mint vihar ûzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhõ.
Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.
