Márk evangéliuma 14:24
“És monda nékik: Ez az én vérem, az új szövetség [vére,] a mely sokakért kiontatik.”
Kontekstuális háttér: Márk evangéliuma 14
22És mikor õk evének, vévén Jézus a kenyeret, és hálákat adván, megtöré és adá nékik, mondván: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.
23És vévén a poharat, [és] hálákat adván, adá nékik; és ivának abból mindnyájan;
24És monda nékik: Ez az én vérem, az új szövetség [vére,] a mely sokakért kiontatik.
25Bizony mondom néktek, nem iszom többé a szõlõtõnek gyümölcsébõl mind ama napig, a mikor mint újat iszom azt az Isten országában.
26És dicséretet énekelve kimenének az olajfák hegyére.
A(z) Márk evangéliuma 14 részről: Az utolsó vacsora és árulás
Jézus elárulva lesz Júdás által, letartóztatják és bíróság elé állítják.
Kommentár
A Márk 14. fejezet Jézus utolsó napjainak beszámolója a keresztre feszítése előtt. Az történet Jézus és tanítványai közös páskaünnepi étkezésével kezdődik. Jézus megjósolja, hogy egyik tanítványa el fogja árulni, és a tanítványokat elönti a bánat. Jézus ezután elindul a Getsemáné kertbe imádkozni, a tanítványai pedig elalszanak. Júdás megérkezik embereivel, hogy letartóztassák Jézust, Péter pedig levágja az egyik férfi fülét. Jézus ennek ellenére meggyógyítja a férfi fülét, majd elviszik, hogy bíróság elé állítsák.
Ez a fejezet erőteljes emlékeztető arra, hogy Jézus milyen végső áldozatot hozott értünk. Megmutatja nekünk a szeretet és elkötelezettség mélységét a küldetése iránt. Jézus tudta, mi vár rá, mégis választotta azt. Készen állt szenvedni és meghalni értünk, és ez a fejezet emlékeztet bennünket a nagy szeretetére és áldozatára. Ezen kívül az is emlékeztet minket arra, mennyire fontos a hit és az Istenbe vetett bizalom, még az ellenségeskedés közepette is. Jézus bízott Isten tervében, valamint elfogadta, ami rá várt. Tanulhatunk Jézus példájából, és bízhatunk Isten tervében az életünkben, bármilyen helyzet is érjen minket.