Számok 32:11
“Nem látják meg azok az emberek, a kik feljöttek Égyiptomból, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, azt a földet, a mely felõl megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mivelhogy nem tökéletesen jártak én utánam;”
Kontekstuális háttér: Számok 32
9Mert felmentek az Eskól völgyéig, és megnézék a földet, és elidegeníték Izráel fiainak szívét, hogy be ne menjenek arra a földre, a melyet adott vala nékik az Úr.
10Azért megharaguvék az Úr azon a napon, és megesküvék, mondván:
11Nem látják meg azok az emberek, a kik feljöttek Égyiptomból, húsz esztendõstõl fogva és feljebb, azt a földet, a mely felõl megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mivelhogy nem tökéletesen jártak én utánam;
12Kivéve a Kenizeus Kálebet, a Jefunné fiát és Józsuét, a Nún fiát, mivelhogy tökéletesen jártak az Úr után.
13És megharaguvék az Úr Izráelre, és bujdostatá õket a pusztában negyven esztendeig; míg megemészteték az egész nemzetség, a mely gonoszt cselekedett vala az Úr szemei elõtt.
A(z) Számok 32 részről: Reuben és Gád örökösei a Jordán folyó keleti részének.

A Ruben és Gád törzsei engedélyt kérnek Mózestől, hogy letelepedhessenek a Jordán folyó keleti partján.
Kommentár
A Numbers 32-ben látjuk, hogy a Rúben és Gád törzsei, valamint a Manassze fél-törzse engedélyt kérnek Mózestől, hogy letelepedhessenek Gileád földjén, a Jordán folyó keleti részén. Mózes kezdetben habozik a kérésük teljesítésével kapcsolatban, mivel aggódik, hogy nem fogják betartani kötelezettségüket a többi törzs segítésére az Ígéret Földjének elfoglalásában. Azonban miután a Rúben és Gád törzsei esküt tesznek arra, hogy harcosaikat küldik a többi törzs oldalán harcolni, Mózes beleegyezik a kérésükbe.
Ez a fejezet emlékeztetőül szolgál arra, hogy milyen fontos az ember kötelezettségeinek teljesítése. A Rúben és Gád törzsei hajlandóak voltak félretenni saját vágyaikat, hogy segítsék izraelita társaikat az Ígéret Földjének elfoglalásában. Ez egy olyan tanulság, amit mindnyájan megtanulhatunk, mivel fontos emlékezni arra, hogy saját vágyaink nem kerülhetnek előbbre, mint mások iránti kötelezettségeink.