Számok 32:2
“Eljövének Gád fiai és Rúben fiai, és szólának Mózesnek és Eleázárnak, a papnak, és a gyülekezet fejedelmeinek, mondván:”
Kontekstuális háttér: Számok 32
1Rúben fiainak pedig és Gád fiainak igen sok barmok vala. Mikor látták a Jázér földét és a Gileád földét, hogy ímé az a hely marhatartani való hely:
2Eljövének Gád fiai és Rúben fiai, és szólának Mózesnek és Eleázárnak, a papnak, és a gyülekezet fejedelmeinek, mondván:
3Atárót, Díbon, Jázér, Nimra, Hesbon, Elealé, Sebám, Nébó és Béon:
4A föld, a melyet megvert az Úr az Izráel fiainak gyülekezete elõtt, baromtartó föld az; a te szolgáidnak pedig [sok] marhájok van.
A(z) Számok 32 részről: Reuben és Gád örökösei a Jordán folyó keleti részének.
A Ruben és Gád törzsei engedélyt kérnek Mózestől, hogy letelepedhessenek a Jordán folyó keleti partján.
Kommentár
A Numbers 32-ben látjuk, hogy a Rúben és Gád törzsei, valamint a Manassze fél-törzse engedélyt kérnek Mózestől, hogy letelepedhessenek Gileád földjén, a Jordán folyó keleti részén. Mózes kezdetben habozik a kérésük teljesítésével kapcsolatban, mivel aggódik, hogy nem fogják betartani kötelezettségüket a többi törzs segítésére az Ígéret Földjének elfoglalásában. Azonban miután a Rúben és Gád törzsei esküt tesznek arra, hogy harcosaikat küldik a többi törzs oldalán harcolni, Mózes beleegyezik a kérésükbe.
Ez a fejezet emlékeztetőül szolgál arra, hogy milyen fontos az ember kötelezettségeinek teljesítése. A Rúben és Gád törzsei hajlandóak voltak félretenni saját vágyaikat, hogy segítsék izraelita társaikat az Ígéret Földjének elfoglalásában. Ez egy olyan tanulság, amit mindnyájan megtanulhatunk, mivel fontos emlékezni arra, hogy saját vágyaink nem kerülhetnek előbbre, mint mások iránti kötelezettségeink.