Zsoltárok 12:5
“A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?”
Kontekstuális háttér: Zsoltárok 12
3Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedõ ajakkal kettõs szívbõl szólnak.
4Vágja ki az Úr mind a hizelkedõ ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.
5A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?
6A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.
7Az Úr beszédei tiszta beszédek, [mint] földbõl való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.
A(z) Zsoltárok 12 részről: Az hűséges maradék
A 12. zsoltár arról szól, hogy a gonoszok virulnak a társadalomban, míg a hűségesek kevesen vannak. A zsoltáros panaszkodik az álnokság és csalás gyakorisága miatt, és Isten segítségét kéri az elnyomottak megváltására és a gonoszok megítélésére.
Kommentár
Az e zsoltár üzenete ma is releváns a társadalom számára, mivel gyakran tanúi vagyunk a gonoszok virágzásának és a hívők háttérbe szorításának. A zsoltáros azonban elismeri, hogy Isten mindig megőrzi a hű maradékokat, még a legsötétebb időkben is. A zsoltáros segítségért kiáltása emlékeztet minket arra, hogy mi is imádkozhatunk Istenhez, amikor az igazságtalanságok áradatától eluralkodva érezzük magunkat, és hogy a hazugságok és csalások ellenére Isten igazsága és kegyelme végső soron győzedelmeskedni fog. Amikor olvassuk ezt a zsoltárt, vegyünk vigaszt azzal a megígértel, hogy Isten mindig meg fogja óvni és meg fogja őrizni hű maradékát.