Olvassa el a teljes fejezetet
Megemlékezem a régi idõkrõl, elgondolom minden te dolgodat; kezed munkáiról elmélkedem.
Elcsügged bennem a lelkem, felháborodik bennem a szívem!
Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy [eped] utánad. Szela.
