Zsoltárok 147:16
“Olyan havat ád, mint a gyapjú, [és] szórja a deret, mint a port.”
Kontekstuális háttér: Zsoltárok 147
14Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az õ rendelete!
16Olyan havat ád, mint a gyapjú, [és] szórja a deret, mint a port.
17Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az õ fagya elõtt?
18Kibocsátja szavát s szétolvasztja õket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
A(z) Zsoltárok 147 részről: Dicsérjétek az Urat nagyságáért és gondoskodásáért
Az 147. zsoltár egy gyönyörű dicsőítő ének az Istent dicsőítő, aki mindenek felett emelkedik. Ünnepli Isten jóságát, hatalmát és uralkodását a teremtés felett, valamint gondviselését népe iránt.
Kommentár
A zsoltáros az Istennel való dicséretre buzdítja az embereket az ő nagyságáért és műveinek szépségéért. Isten az, aki helyreállítja a megtört szívűeket és meggyógyítja sebeiket. Ő ismeri a csillagok számát, és mindannyiukat nevükön szólítja. Ő az, aki ellátja táplálékkal az állatokat és támaszt nyújt népének. A zsoltáros emlékeztet minket Isten gondoskodására népe iránt. Ő nem a lovak erejében vagy az emberek lábaiban gyönyörködik, hanem azokban, akik őt félik, és bíznak állandó szeretetében. Megvéd népét és békességgel áldja meg. A végső versekben a zsoltáros arra szólítja fel az embereket, hogy dicsérjék az Urat az ő irányítása miatt a természet felett, annak hatalmas igéjéért, amely minden dolgot fenntart, és Izraelt választott különleges tulajdonául. A zsoltár végén felhívás hangzik el arra, hogy az egész teremtmény dicsérje az Urat. Az 147. zsoltár arra emlékeztet minket, hogy Isten nagysága és gondoskodása méltó a mi dicséretünkre. Arra bátorítunk, hogy bízzunk Isten irányításában, és békénket és nyugalmunkat őbenne leljük. Csatlakozzunk a zsoltárossal az Istenünk jóságának és dicsőségének hirdetésében.