Teremtés könyve 12:4
“És kiméne Ábrám, a mint az Úr mondotta vala néki, és Lót is kiméne õ vele: Ábrám pedig hetvenöt esztendõs vala, mikor kiméne Háránból.”
Kontekstuális háttér: Teremtés könyve 12
2És nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz.
3És megáldom azokat, a kik téged áldanak, és a ki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.
4És kiméne Ábrám, a mint az Úr mondotta vala néki, és Lót is kiméne õ vele: Ábrám pedig hetvenöt esztendõs vala, mikor kiméne Háránból.
5És felvevé Ábrám az õ feleségét Szárait, és Lótot, az õ atyjafiának fiát, és minden szerzeményöket, a melyet szereztek vala, és a cselédeket, a kikre Háránban tettek vala szert, és elindulának, hogy Kanaán földére menjenek, és el is jutának a Kanaán földére.
6És általméne Ábrám a földön mind Sikhem vidékéig, Móréh tölgyeséig. Akkor Kananeusok valának azon a földön.
A(z) Teremtés könyve 12 részről: Isten hívása Ábrahámhoz
Az Úr kiválasztja Ábrámot, aki Urban él, és azt mondja neki, hogy hagyja el hazáját és családját, és menjen arra a földre, amelyet Isten mutat majd neki. Ábrám engedelmeskedik, és Isten megígéri, hogy nagy nemzetet tesz belőle, és megáldja őt.
Kommentár
A 12. fejezet kulcsfontosságú pontja a Teremtés könyvének, mivel az Isten szövetségének kezdetét jelöli meg Ábrahámmal. Ebben a fejezetben Isten azt kéri Ábrahámtól, hogy hagyja el szülőföldjét, és menjen arra a földre, amit Isten meg fog mutatni neki. Ábrahám engedelmeskedik Isten parancsának, és hitben indul el útjára.
Isten megígéri Ábrahámnak, hogy áldott lesz, és leszármazottai nagy nemzetté válnak. Isten azt is ígéri, hogy meg fogja védeni Ábrahámot és leszármazottait, és áldássá teszi őket az összes föld népei számára. Ez az ígéret az Isten és Ábrahám közötti szövetség alapja, és a zsidó hit alapja.