Teremtés könyve 27:34
“A mint hallotta vala Ézsaú az õ atyjának beszédét, nagy és igen keserves kiáltással felkiálta, és monda atyjának: Áldj meg engem is atyám.”
Kontekstuális háttér: Teremtés könyve 27
32És monda néki az õ atyja Izsák: Kicsoda vagy te? És monda: Én vagyok a te elsõszülött fiad Ézsaú.
33Akkor Izsák elrémüle igen nagy rémüléssel, és monda: Ki volt hát az, a ki vadat fogott és behozá nékem, és én mindenbõl ettem minekelõtte te megjöttél, és megáldottam õt, és áldott is lészen.
34A mint hallotta vala Ézsaú az õ atyjának beszédét, nagy és igen keserves kiáltással felkiálta, és monda atyjának: Áldj meg engem is atyám.
35Ez pedig monda: A te öcséd jöve el álnoksággal, és õ vevé el a te áldásodat.
36Az pedig monda: Nem méltán hívják-é õt Jákóbnak? mert immár két ízben csalt meg engemet; elvevé elsõszülöttségemet, most pedig áldásomat vevé el. És monda: Nem tartottál-é nékem is valami áldást?
A(z) Teremtés könyve 27 részről: Jákob megkapja Ézsau elsőszülj jogát
Izsák meg akarja áldani idősebb fiát, Ésaut, de Rebeka és Jákob megcsalja Izsákot, hogy helyette Jákob kapja az áldást.
Kommentár
A 27. fejezet a Jákob és Ézsau történetét meséli el, Izsák és Rebeka ikerfiait. Ez egy történet a csalárdságról, versengésről, és végül a kibékülésről.
A fejezet Izsákkal kezdődik, aki most már öreg és vak, és áldást akar adni idősebb fiának, Ézsaunak. Rebeka azonban más tervekkel rendelkezik. Elgondol egy tervet, hogy becsapja Izsákot, hogy inkább Jakabnak adja az áldást. Jakabot Ézsau ruhájába öltözteti, és kecskehájakkal borítja kezét és nyakát, hogy úgy tűnjön fel, mintha Ézsau lenne. Jakab ezután Izsákhoz megy, és Ézsau szerepét játszva, Izsák megáldja őt.