Teremtés könyve 33:10
“Monda pedig Jákób: Ne úgy, kérlek, hanem ha kedvet találtam szemeid elõtt, fogadd el ajándékomat az én kezembõl; mert a te orczádat úgy néztem, mintha az Isten orczáját látnám, és te kegyesen fogadál engem.”
Kontekstuális háttér: Teremtés könyve 33
8És monda [Ézsaú:] Mire való ez az egész sereg, melyet elõltalálék? És felele: Hogy kedvet találjak az én uram szemei elõtt.
9És monda Ézsaú: Van nekem elég, jó öcsém, legyen tiéd, a mi a tiéd.
10Monda pedig Jákób: Ne úgy, kérlek, hanem ha kedvet találtam szemeid elõtt, fogadd el ajándékomat az én kezembõl; mert a te orczádat úgy néztem, mintha az Isten orczáját látnám, és te kegyesen fogadál engem.
11Vedd el kérlek az én ajándékomat, melyet hoztam néked, mivelhogy az Isten kegyelmesen cselekedett én velem, és mindenem van nékem. És unszolá õt, és elvevé.
12És monda: Induljunk, menjünk el, és én elõtted megyek.
A(z) Teremtés könyve 33 részről: Jákob találkozik Ézsauval
Jákob és Eszau kibékülnek, majd Jákob családjával Betelbe költözik.
Kommentár
A 33. fejezet Bárdos Genezisének középpontjában Jákob és Ézsau újraegyesülése áll. Egy hosszú különválás után a két testvér újra találkozik és kibékülnek. Ez a fejezet erőteljes emlékeztető a megbocsátás és a kibékülés fontosságára.
A fejezet Jákobbal kezdődik, aki követeket küld előre Ézsau értesítésére. Majd a családját két csoportra osztja, hogyha Ézsau az egyik csoportot támadná, a másik csoport el tudjon menekülni. Ez mutatja Jákob félelmét a testvére iránt, annak ellenére, hogy Isten megáldotta.