Teremtés könyve 47:4
“És mondának a Faraónak: Azért jöttünk, hogy e földön tartózkodjunk, mert a te szolgáid barmainak nincs legelõje, mivelhogy elhatalmazott az éhség Kanaán földén: hadd lakjanak azért most a te szolgáid Gósen földén.”
Kontekstuális háttér: Teremtés könyve 47
2És võn ötöt az õ testvérei közûl, és állítá õket a Faraó elé.
3És monda a Faraó a [József] testvéreinek: Mi a ti életmódotok? És mondának a Faraónak: Juhpásztorok a te szolgáid, mi is, mint a mi atyáink.
4És mondának a Faraónak: Azért jöttünk, hogy e földön tartózkodjunk, mert a te szolgáid barmainak nincs legelõje, mivelhogy elhatalmazott az éhség Kanaán földén: hadd lakjanak azért most a te szolgáid Gósen földén.
5És szóla a Faraó Józsefnek, mondván: A te atyád és a te atyádfiai jöttek te hozzád.
6Égyiptom földe ímé elõtted van; e föld legjobb részében telepítsd le a te atyádat és atyádfiait, lakozzanak a Gósen földén: ha pedig tudod, hogy vannak közöttök arra termett emberek, tedd azokat az én barmaim gondviselõivé.
A(z) Teremtés könyve 47 részről: Jákob áldása a fáraónak
József ellátja családját és az egyiptomiakat az éhség idején.
Kommentár
Az 1. Mózes könyve 47. fejezete kulcsfontosságú fejezet az 1. Mózes könyvében, mivel ez jelöli az izraeliták leszállásának kezdetét Egyiptomba. Ebben a fejezetben láthatjuk József erős alakját, akit testvérei rabigába adtak el, most hatalom és tekintély pozíciójában van Egyiptomban. Képes pozícióját arra használni, hogy élelmet és menedéket biztosítson családjának az éhínség idején.
A fejezet Pharaóval kezdődik, aki Józsefet hívja, hogy értelmezze az álmát. József az álmot hét bőséges év figyelmeztetésének értelmezi, amelyet hét éhínséges év követ. Pharaó ezután Józsefet teszi felelőssé Egyiptom földjéért, felhatalmazva őt a termékek ötödének beszedésére a bőséges évek alatt, és annak tárolására az éhínséges évekre.