Teremtés könyve 48:19
“Nem akará pedig az atyja és monda: Tudom fiam, tudom, õ is néppé lesz, õ is megnevekedik; de az õ öccse nálánál inkább megnevekedik, és az õ magja népek sokaságává lesz.”
Kontekstuális háttér: Teremtés könyve 48
17Látván pedig József, hogy az õ atyja jobbkezét Efraim fejére tevé, nem tetszék néki, és megfogá atyja kezét, hogy Efraim fejérõl Manasse fejére tegye át.
18És monda József az õ atyjának: Nem úgy atyám; mert ez az elsõszülött, ennek fejére tedd jobb kezedet.
19Nem akará pedig az atyja és monda: Tudom fiam, tudom, õ is néppé lesz, õ is megnevekedik; de az õ öccse nálánál inkább megnevekedik, és az õ magja népek sokaságává lesz.
20És megáldá õket azon a napon, mondván: Ha áld, téged említsen Izráel, mondván: Az Isten téged olyanná tégyen mint Efraimot s Manassét. És Efraimot eleibe tevé Manassénak.
21És mondá Izráel Józsefnek: Ímé én meghalok, de az Isten veletek lesz és vissza visz titeket a ti atyáitok földére.
A(z) Teremtés könyve 48 részről: Jákob megáldja József fiát.
Jákób megáldja József két fiát, Efraimot és Manassét.
Kommentár
A 48. rész arra összpontosít, hogy Jákob fiait, Efraimot és Manassét megáldja. Ez Jákob életét folytatja, amely a 25. részben kezdődött. Ebben a fejezetben Jákob halálos ágyán van, és megáldja a két unokáját, Efraimot és Manassét, akik József fiai. Jákob tudatában van, hogy a halála közel van, és azt akarja biztosítani, hogy az unokáit megáldja, mielőtt elhuny.
Jákob elkezdi Efraimot áldani, a két fiatalabbikat, és nagyobb áldást ad neki, mint Manassénak. Ez a főszereplő hagyományos áldása ellenállítása, amit Manassénak kellett volna adni. Jákob elmagyarázza, hogy ez azért van, mert Efraim nagy nemzetté válik, Manassé pedig egy törzssé. Jákob ezután mindkét unokáját megáldja és ad nekik egy részt a földből, amit nekik megígértek.