Zsoltárok 107:19
“De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította õket.”
Kontekstuális háttér: Zsoltárok 107
17A balgatagok az õ gonoszságuknak útjáért, és az õ hamisságukért nyomorgattattak.
18Minden étket útála az õ lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
19De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította õket.
20Kibocsátá az õ szavát és meggyógyítá õket, és kimenté õket az õ vermeikbõl.
21Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,
A(z) Zsoltárok 107 részről: Isten hűsége
A 107. zsoltár dicsőíti Isten hűségét és erejét arra, hogy megváltja és megmenti népét a szorongásos időkben. A zsoltáros arra buzdítja az üdvözülteket, hogy hálát adjanak az Úrnak állandó szeretetéért, és osszák meg megszabadulásuk történeteit. A zsoltáros négy csoportot emel ki, akik megtapasztalták Isten megmentését: azokat, akik eltévedtek, éhesek és szomjasak voltak a sivatagban, a sötétségben és láncokban raboskodó foglyokat, azokat, akik hűtlenségük miatt szenvedtek, valamint azokat, akik viharos tengeren voltak rekedve.
Kommentár
A 107. zsoltár dicséret- és hálaének Istennek hűségéért és irgalmasságáért. A zsoltáros emlékeztet minket arra, hogy Isten szeretete mindörökké tart, és mindig készen áll megmenteni népét bajából. Ebben a zsoltárban látjuk, ahogy Isten megváltott népe hálát ad csodálatos megszabadulásukért különböző szituációkból.
Ahogy olvassuk a zsoltárt, erőt és reményt meríthetünk belőle. Néha elveszve és dezorientálva érezzük magunkat, vagy bűneink sötétségében vagyunk bezárva. Tapasztalhatjuk ostobaságunk és lázadásunk következményeit, vagy az élet viharába kerülhetünk. Azonban ez a zsoltár emlékeztet minket arra, hogy Isten mindig készen áll meghallgatni kiáltásainkat, és megszabadítani bennünket a fogságból.